A bejegyzés durumis AI által generált összefoglalója
A vállalati csalások akkor fordulnak elő, ha a 'lehetőség', a 'motiváció és nyomás', valamint a 'racionalizálás' három eleme együttes hatást fejt ki, ezért a megelőzés érdekében mindegyik elem kiküszöbölése szükséges.
A lehetőség csökkenthető a feladatok elosztásával, a belső kontrollrendszerek megerősítésével, a motiváció és nyomás csökkenthető a feladatok megfelelő kiosztásával, a méltányos értékelési rendszer kialakításával, a racionalizálás pedig az etikai képzésekkel és az átlátható kommunikációval szüntethető meg.
A vállalatoknak a belső kontrollrendszerek erősítésével, a személyzeti rendszer átláthatóságának biztosításával, valamint az etikai vezetési kultúra kialakításával kell megelőzniük a csalásokat, és minimalizálniuk kell a károkat.
A vállalaton belül előforduló illegális tevékenységek, azaz a csalások mindig kockázati tényezőt jelentenek. A csalások megelőzése érdekében fontos megérteni azok keletkezésének okait. A szervezett bűnözés kutatója, Donald Cressey és a okleveles könyvvizsgáló, Steve Albrecht a csalások keletkezésének okát a „lehetőség”, a „motiváció és nyomás”, valamint a „jogosultság” három tényezőjével magyarázta el, és bemutatta a „csalás háromszöge” elméletet.
Ha e három tényező közül bármelyik hiányzik, a csalás nehezen követhető el. Ezért a csalások megelőzése érdekében gondoskodni kell arról, hogy e három tényező ne jelenjen meg.
Először is a „lehetőség” azt jelenti, hogy adott a csalás elkövetéséhez szükséges környezet. Például, ha egy adott feladat vagy jogosultság egyetlen személyre koncentrálódik, és nincs ellenőrzés, vagy ha a belső kontroll rendszer elégtelen. Az ilyen helyzetek kiküszöböléséhez feladatmegosztásra, kölcsönös ellenőrzésre, rendszeres ellenőrzésekre és a biztonság fokozására van szükség.
Másodszor, a „motiváció és nyomás” a csalás elkövetésére kényszerítő helyzeti tényezőket jelenti. Például a túlzott munkaterhelés, a teljesítménynyomás vagy a pénzügyi nehézségek miatt az egyén kénytelen lehet tisztességtelen módszerekhez folyamodni. Ennek megelőzése érdekében a vállalatnak kellő munkamennyiséget kell biztosítania, tisztességes teljesítményértékelési és jutalmazási rendszert kell kialakítania, valamint lehetővé kell tennie a munkavállalók számára a panaszaik bejelentését.
Harmadszor, a „jogosultság” a csalás racionalizálására szolgáló logikát jelenti. Például a „a versenytársak is ezt csinálják”, „ennyivel nincs semmi baj” stb. érvekkel a csalás legitimálódik. Ennek kiküszöböléséhez etikai képzésre, átlátható kommunikációs rendszer kiépítésére és tisztességes vállalati kultúra kialakítására van szükség.
A vállalaton belüli csalások megelőzése érdekében a lehetőség, a motiváció és a jogosultság háromszögének kiküszöbölésére irányuló sokoldalú erőfeszítésekre van szükség. Erősíteni kell a belső kontroll rendszert, átláthatóvá kell tenni a személyzeti rendszert, és meg kell teremteni az etikai vállalati kultúrát. Az ilyen átfogó erőfeszítésekre van szükség. A megelőzés a legjobb módja a csalások okozta károk minimalizálásának.