A Televízió Tokió és a Japán Gazdasági Hírügynökség júniusban végzett közvélemény-kutatásának eredményei szerint a Kishida-kormány népszerűségi rátája 25% volt. Ez a legalacsonyabb népszerűségi ráta a Liberális Demokrata Párt hatalomra jutása óta, és megegyezik a februárban mért népszerűségi rátával. Ez 3 százalékponttal alacsonyabb, mint a májusi felmérés eredménye. A hatodik egymást követő hónapban maradt 20% alatt, és ez a legalacsonyabb népszerűségi ráta a 2012. évi liberális demokrata párt hatalomra kerülése óta. A válaszadók 67%-a nyilatkozott úgy, hogy nem támogatták a kormányt, ami megegyezik az előző hónappal. A támogatási okok között a válaszadók 29%-a jelölte meg a „liberális demokrata párt vezette kormányt", 25%-a a „megbízható személyiségeket", 21%-a pedig a „nemzetközi érzékenységet". A nem támogatás okai között a válaszadók 40%-a jelölte meg a „rossz kormányzati vagy pártvezetést", 39%-a a „rossz politikákat" vagy a „hiányos vezetői képességeket". A pártbeli támogatási arányok a következők: Liberális Demokrata Párt 31% (a májusi felméréshez képest +4), Konstitucionális Demokrata Párt 9% (-3), Japán Innovációs Párt 9% (±0), Komjunista Párt 3% (-2), Komjunista Párt 4% (+1), Nemzeti Demokrata Párt 2% (±0), Reiwa újszerű párt 2% (±0), Igazságpárt 1% (±0), egyéb pártok 1% (±0), nincs párt 33% (±0).

A politikai pénzügyi szabályozási törvény módosításával kapcsolatban feltett kérdésre, hogy megakadályozható-e a „politika és a pénz" problémájának visszatérése, a válaszadók 7%-a nyilatkozott úgy, hogy „szerinte lehetséges", míg 84%-a azt mondta, hogy „nem hiszi". A jövedelemadó és az ingatlanadó csökkentésének hatásáról feltett kérdésre, ami e hónapban lépett életbe, a válaszadók 13%-a mondta, hogy „szerinte van hatása", míg 80%-a azt válaszolta, hogy „szerinte nincs hatása". A Kishida-miniszterelnök által bejelentett áram- és gázszámlákhoz nyújtott további támogatásról, amelyet az árak emelkedésének kezelésére vezettek be, a válaszadók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy „szerinte hatékony", míg 68%-a úgy vélte, hogy „nem hatékony". A kérdésre, hogy mennyi ideig kellene Kishida-nak miniszterelnökként maradnia, a válaszadók 56%-a válaszolta, hogy „egészen a Liberális Demokrata Párt szeptemberi elnöki ciklusának lejártáig", 26%-a azt mondta, hogy „azonnal le kellene mondania", 10%-a pedig úgy gondolta, hogy „amennyire csak lehet". A képviselőház feloszlatásával és a választásokkal kapcsolatban a válaszadók 39%-a válaszolta, hogy „őszig", 19%-a azt mondta, hogy „nincs szükség a feloszlatás sürgetésére", 15%-a pedig azt válaszolta, hogy „év végéig". A felmérést 2023. június 28-a és 30-a között végezték 838 fő részvételével, akik 18 évesek vagy idősebbek, és rögzített és mobiltelefonokon keresztül kérdezték meg őket.