A palesztin öntételű Gázában a folyamatos izraeli-hamász harcok az utóbbi időben tovább fokozódtak. A Hamász nagy léptékű támadást indított Izrael ellen, ami sokkot okozott, erre válaszként az izraeli hadsereg fokozta légitámadásait a Gázai övezet ellen. A Hamász is több rakétát lőtt Izrael területére, a két fél áldozatainak száma folyamatosan nő.

Miért ismétlődik meg ez a kegyetlen szembenállás Izrael és Palesztina között? Ez az ősi történelem során folyamatosan zajló zsidó-arab ellentétből ered.

A 19. században a zsidók körében megindult a cionizmus mozgalom, amely célja az volt, hogy az ősi királyságuk földjén, Palesztinában visszatérjenek és államokat hozzanak létre. Az I. világháború idején Nagy-Britannia ígéretet tett a zsidó állam létrehozására, de az arabokat is hazug módon meggyőzték arról, hogy ha az Oszmán Birodalom ellen harcolnak, független államot kapnak. A náci Németország által elkövetett zsidó holokauszt után a zsidók még erőteljesebben vágytak arra, hogy létrehozzanak maguknak állandó lakhelyet.

1948-ban Izrael megalapításával Palesztina földjén megjelent a zsidó állam, amivel megkezdődött az arab-zsidó szembenállás. 700 000 palesztin lett elűzve a hazájából, és jelenleg a Ciszjordániában és a Gázai övezetben élnek, Izrael foglaltsága alatt. Különösen a Gázai övezet, amely egy parányi sziget, 2 millió ember otthona, a „tetőtlen börtön” nevet kapta a rossz körülmények miatt.

A 2000-es években a konfliktust egy újabb fordulat vitte előre, amikor a szélsőjobboldali izraeli politikus, Ariel Sharon belépett az iszlám szentélybe, ezzel megsemmisítve az Oslo-egyezmények által létrehozott béke reményét. Palesztinában a mérsékelt Arafat halála után a Hamász 2006-ban győzött a választásokon, amivel a radikális erők befolyása nőtt. A Hamász ezután átvehette a Gázai övezet irányítását, míg a Ciszjordániát továbbra is a Fatah uralja, amely Izraellel folytatja a béketárgyalásokat.

A megoldáshoz nélkülözhetetlen a nemzetközi közösség együttműködése. Az Egyesült Államok azonban a hazai zsidó lobbicsoportok nagy befolyása és Izraelnek nyújtott hatalmas katonai támogatás miatt az iráni nukleáris megállapodást tartja elsőbbségnek a palesztin kérdéssel szemben. Másfelől, az utóbbi időben az arab államok közelítenek Izraelhez, mint például az Arab Liga és Bahrein, amelyek diplomáciai kapcsolatok kialakítását fontolgatják vagy már létrehozták azokat, ami változás jele.

A probléma megoldása azonban a jelenlegi helyzetben nem tűnik könnyűnek. Számos palesztin menekült él minimális életkörülmények között. A megoldáshoz elengedhetetlen az izraeli és a palesztin fél kompromisszuma. Jelenleg a fegyverszünet tárgyalásai holtponthoz értek, de a végső célnak egy igazságos, kétállami megoldásnak kell lennie. Ez a nemzetközi közösség folyamatos figyelmét és közbenjárását igényli.