Kiderült, hogy a „pénztárbetétek” csökkennek Japánban, amely hosszú ideje problémát jelent. Ennek oka valószínűleg a gazdasági aktivitás fellendülése és az adócsalás kockázata. A pénztárbetétek csökkenésének hátterében az új bankjegyek kibocsátása áll, amelyet július 3-án terveznek.

Koike Rihito, a SOMPO Kutatóintézet Plusz vezető kutatója elmondta: „A 2024-es évben már körülbelül 400 milliárd jennel csökkent a pénztárbetétek összege, és jelenleg a becslések szerint a teljes pénztárbetétek összege körülbelül 60 billió jen. Az új bankjegyek kibocsátása miatt nem igazán van racionális oka a pénztárbetétek kivételére, de a „a kezünkben lévő készpénz régi bankjegyek lesznek” című kétséges aggályok miatt feltételezhetően csökkentik a pénztárbetétek összegét.”

A Japán Bank adatai alapján az 10 000 jenes bankjegyek kibocsátásának (a forgalomban lévő bankjegyek teljes összege) éves növekedési ütemét vizsgálva azt állapították meg, hogy „pénztárbetétek növekedése” akkor van, ha az 10 000 jenes bankjegyek kibocsátásának éves növekedési üteme meghaladja az 1 000 jenes bankjegyekét, és „pénztárbetétek csökkenése” akkor van, ha alacsonyabb. Az alábbi ábra a betéti kamatok változásával együtt szemlélteti ezt. Az 1 000 jenes bankjegyek általában a fogyasztásra kerülnek, míg az 10 000 jenes bankjegyeket részben „megtakarítás” céljából veszik ki. Ezt az arányt figyelembe véve az 10 000 jenes bankjegyek kibocsátásának növekedéséből kivonták az 1 000 jenes bankjegyek kibocsátásának növekedését, így becsülték meg a „pénztárbetétek” összegét.

Koike elmondta: „A legutóbbi új bankjegyek 2004-es kibocsátásakor körülbelül 1,3 billió jennel csökkent a pénztárbetétek összege, de ezúttal azt várják, hogy a pénztárbetétek összege meghaladja a 2 billió jent, és jelentős csökkenést fogunk tapasztalni. Ennek oka, hogy az idei év egy rendkívüli év, amelynek számos olyan tényezője van, amelyek a pénztárbetétek csökkenését okozzák.”

Koike a pénztárbetétek csökkenésének okai között említi: (1) a Japán Bank negatív kamatlábának megszüntetését, ami a bankbetétek kamatlábainak emelkedését eredményezte, (2) az inflációt, (3) az új bankjegyek kibocsátását és (4) az új NISA bevezetését. Az (1) és (2) pontok a pénztárbetétek hátrányainak növekedését jelentik, így ezeket nem kell magyarázni. Az új NISA kapcsán Koike azt mondta: „A Pénzügyi Promóciós Központi Bizottság felmérése szerint a pénzügyi eszközökkel rendelkező, két vagy több fős háztartások átlagos pénzügyi eszközeinek értéke 17,58 millió jen (a medián érték 7,15 millió jen). Lehetséges, hogy az új NISA maximális összegének kihasználása érdekében erősödni fog a pénztárbetétek befektetésbe történő átalakításának tendenciája.”