A Japán Bank a pénzügyi politika döntéshozatali ülésén, amelyet április 14-én tartottak, úgy döntött, hogy csökkenti a kötvényvásárlások mértékét, de a konkrét tervet júliusra halasztotta. Ennek eredményeként a piac azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a Japán Bank politikája "nem teljesítette a várakozásokat". Mivel az amerikai kamatcsökkentés késik, a japán és az amerikai kamatkülönbség nem szűkül, a Japán Bank fokozatosan nyilvánosságra hozza politikáját, és időt nyer, miközben a jen gyengülését próbálja megfékezni.

Ueda Haruhiko elnök a döntéshozatali ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: "A jen legutóbbi gyengülése az áremelkedés egyik tényezője, és a politikai működés során figyeljük a helyzetet." "Fel kell ismernünk, hogy a valutaárfolyam-ingadozásnak a múltban nagyobb hatása volt az árakra." Márciusban a "válsághelyzeti pénzügyi lazítás" feloldása mellett döntött, de hangsúlyozta, hogy "a lazítás a közeljövőben is folytatódni fog", és a jen gyengülése folytatódott. A április havi ülés utáni sajtótájékoztatón Ueda elnök megjegyzéseit úgy értelmezték, hogy a jen gyengülése elfogadható, ami a jen értékének gyors eséséhez vezetett, elérve az 1 dollár = 160 jen szintet. Ez volt a fő oka annak, hogy a pénzügyminisztérium és a Japán Bank 9,7885 billió jen összegű devizaintervenciót hajtott végre.

Ueda elnök május 7-én, a miniszterelnökkel, Kishida Fumioval való találkozója után módosította megjegyzéseit, hangsúlyozva, hogy "figyeljük a jen gyengülését". A piac úgy becsülte, hogy a jelenlegi ülésen a Japán Bank jóváhagyja a kötvényvásárlások csökkentésére vonatkozó tervet, és a júliusi ülésen kamatemelést hajt végre. Ueda elnök elmagyarázta, hogy a kötvényvásárlások csökkentésére vonatkozó tervet azért halasztotta el, mert "szeretnék gondosan meghozni a döntést a piaci vélemény meghallgatása után", de Kimura Nobuhiro közgazdász, a Nomura Intézetből úgy véli, hogy "a jen gyengülésének kockázata miatt nem akarnak kockáztatni, már nincsenek újabb érvek".

A Fed (Szövetségi Tartalékok Tanácsa) a FOMC (Szövetségi Nyílt Piaci Bizottság) április 12-i ülésén fenntartotta a kamatlábat, és a kamatcsökkentésre vonatkozó előrejelzést 3-ról 1-re módosította. Amíg az Egyesült Államok nem csökkenti a kamatlábat, a jen gyengülési trendje valószínűleg nem fordul meg. Kimura közgazdász szerint "a Japán Bank valószínűleg a lehető legtovább fenntartotta volna a jen gyengülésének korlátozásának hatását, amíg az amerikai kamatcsökkentés bekövetkezik".

A Japán Bank kártyái közül a kamatemelés a leghatékonyabb a jen gyengülésének mérséklésére. A kamatemelés azonban hátrányosan befolyásolja a gazdaságot is, növeli a jelzáloghitelek kamatlábát és a vállalatok finanszírozási költségeit. Japán GDP-je (szezonálisan kiigazítva) a negyedik negyedévben éves szinten 1,8%-kal csökkent. A 4. negyedévben számos negatív tényező lépett fel, többek között a Toyota Motor és más nagyvállalatok által bejelentett hitelesítési csalások miatt bekövetkező termelési leállások. Ezért nehéz azt mondani, hogy a gazdaság jelenleg erős. Egy korábbi Japán Banki tisztviselő szerint "ha nem emelhetjük a kamatokat, és a jen gyengülésének kezelését is kérjük, akkor nincs kiút. Végül szembe kell néznünk a kamatemeléssel".

A kérdés az, hogy mikor kell meghozni ezt a döntést. Ueda elnök azt mondta, hogy a bérek és az árak pozitív körforgása megerősítése után fontolóra veszik a további kamatemelést, és a április 14-i sajtótájékoztatón azt is mondta, hogy a júliusi kamatemelés "természetesen lehetséges". De nem sokan veszik szó szerint. A piaci szereplők között általános az a nézet, hogy "nehéz elképzelni, hogy a kötvényvásárlások csökkentése és a kamatemelés egyszerre történjen", és a kamatemelés valószínűleg a szeptemberi negyedév utánra tolódik.

Egyes szakértők szerint a Japán Bank kötvényvásárlásainak csökkentése a hosszú távú kamatok emelkedéséhez vezethet, míg mások úgy vélik, hogy a Japán Bank politikájának korlátozott hatása lesz a piacra. Továbbra is figyelni kell a Japán Bank jövőbeli politikai irányvonalát és a piac reakcióit.