A 2024. május 23. és 25. között az olasz Stresában tartott G7-csúcs a oroszországi vagyonok befagyasztásának feloldásáról folytatott heves vitát, amely Oroszország Ukrajna elleni inváziójához kapcsolódik. A G7 tagjai megvizsgálták a befagyasztott orosz vagyonok feloldásának lehetőségét Ukrajna újjáépítésének finanszírozására, de nem tudtak megegyezni a konkrét végrehajtási módjáról.

Az Európai Unió (EU) közvetlenül a találkozó előtt saját kezdeményezésére kidolgozott egy megoldást. Figyelembe véve, hogy az EU-tagállamokban befagyasztott orosz vagyonok a teljes befagyasztott vagyon 2/3-át teszik ki, az EU úgy döntött, hogy nem a befagyasztott vagyonok felhasználását választja, hanem azok hozamát kívánja felhasználni. Ennek révén évente körülbelül 3 milliárd euró (kb. 500 milliárd forint) bevételre lehet számítani.

Azonban Ukrajna orosz invázió okozta károk helyreállításához becslések szerint 10 év alatt 486 milliárd dollárra (kb. 62 billió forintra) lesz szükség, ami azt jelenti, hogy a befagyasztott vagyonok hozama messze nem elegendő.

Ezért az Egyesült Államok javasolt egy olyan megoldást, amely a befagyasztott vagyonok jövőbeni kamatait felhasználja kötvények kibocsátására vagy hitelfelvételre. Mivel a Nyugat által befagyasztott orosz vagyonok összértéke 300 milliárd dollár (kb. 380 billió forint), ezen a módon akár 50 milliárd dollárnyi támogatás is mozgósítható lenne Ukrajna számára.

Azonban ennek a megoldásnak a végrehajtása megkövetelné, hogy az orosz vagyonok hosszú ideig befagyasztva maradjanak, ami nemzetközi jogi szempontból kérdéseket vet fel a tulajdonjog biztosítása tekintetében. Emellett egyes országok devizatartalékainak csökkenéséhez vezethet, negatív hatással lehet a nemzetközi pénzmozgásokra.

A G7 közös nyilatkozatában üdvözölték az EU döntését, és úgy döntöttek, hogy a júniusban tervezett G7-csúcson folytatják a megbeszéléseket Ukrajna támogatási lehetőségeinek meghatározása érdekében. Végül az EU terve válhat alapul, vagy létrejöhet egy kompromisszumos megoldás az EU és az Egyesült Államok terve között. Bármilyen megoldás is születik, Japán szerepe a vitában valószínűleg csekély lesz, mivel a Japán által befagyasztott orosz vagyonok mennyisége nem jelentős.

Egyébként az Oroszország Ukrajna elleni inváziója során bevezetett szigorú gazdasági szankciók eredményeként a vagyonok befagyasztása széles körben elterjedt. A japán kormány adatai szerint az Orosz Központi Bank Japánban lévő, körülbelül 3,8 billió jen (kb. 115 milliárd forint) értékű jen vagyonát befagyasztották.

A befagyasztott vagyonok fölött az Orosz Központi Bank nem rendelkezik szabadon rendelkezésre álló forrásokkal, nem tudja őket a piacon befektetni vagy felvenni. Ez a nemzetközi közösség gazdasági szankciójának része, amelynek célja, hogy megakadályozza Oroszországot Ukrajna inváziójához szükséges források biztosításában.

A szankciók következtében az orosz rubel jelentős mértékben leértékelődött, ezért az Orosz Központi Bank a referencia kamatlábat 9,5%-ról 20%-ra emelte, hogy védje a rubelt. Ezenkívül olyan szigorú intézkedéseket is bevezettek, mint a külföldi valuta eladása kötelezővé tétele az exportőrökre, de a szakértők szerint a szankcióknak jelentős hatása van.

A gazdasági szankciók következtében az orosz gazdaság súlyos ütötteket szenvedett, de várható, hogy a nemzetközi közösség folytatja az Ukrajna újjáépítését célzó támogatását. Ukrajna újjáépítése nem egyszerűen a lerombolt épületek és infrastruktúra helyreállításáról szól, hanem egy olyan jövőbeli hosszú távú befektetésről, amely magában foglalja a zöld energia átállást, a digitális átalakulást és a befogadó gazdaság kiépítését.

A G7-csúcson nem sikerült teljesen meghatározni az Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott támogatás módját, de remélhetőleg a nemzetközi közösség továbbra is keresi a megoldásokat, és együttműködik a probléma megoldása érdekében. Ez a biztonságos és békés világ megteremtéséhez vezető úton fontos lépés lesz.