A japán kormány az Asahi Shimbun szerint az atomerőművek bővítésének engedélyezése irányába vizsgálódik. A 2011-es fukusimai atombaleset után, amikor egy ideig a "nukleáris kiszabadulás" politikáját hajtották végre, Japán a "pro-nukleáris" politikára tért át. Az Asahi Shimbun szerint a japán Gazdasági, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tervezi, hogy az idei évben megjelenő "Energia Alapterv" módosításába felvegye azt a tartalmat, amely lehetővé teszi az elektromos energia cégek számára az új reaktorok építését, ha a régi atomerőműveket bezárják. A japán kormány három évente módosítja az Energia Alaptervet.

A médium elmagyarázta, hogy ez a intézkedés a Kyushu Electric Power Kawachi atomerőművét tartalmazza. Nagy a valószínűsége, hogy a Kyushu Electric Power a Sága prefektúrában lévő Genkai atomerőmű két reaktorának bezárása helyett a Kagoshima prefektúrában lévő Kawachi atomerőműben bővíti az erőművet. A japán kormány azonban azt tervezi, hogy a módosításban nem a "bővítés" kifejezést használja, hanem az "újraépítés" kifejezést, ami azt jelenti, hogy a régi reaktorokat újraépítik. Az Asahi Shimbun megjegyezte, hogy ez az intézkedés az atomerőmű bővítésével szembeni nyilvános vélemény felszításának megakadályozása céljából született.

Japán 2011. márciusában a Nagy-Kelet-Japán földrengés során tapasztalta meg első alkalommal a fukusimai atomerőmű reaktorának olvadását. A sugárzás szivárgása miatt szenvedett károkat, és a lakosság szorongása növekedett az atomerőművekkel szemben. Ekkor a kormánypárt, a Demokrata Párt leállította az ország összes 54 atomerőművének üzemét, és bevezette a "nukleáris kiszabadulás" politikáját, az "atomerőmű nullát". Azonban a következő év végén a Liberal Demokrata Párt tért vissza a hatalomhoz, amelyet Abe Sindzó volt miniszterelnök vezett. 2014-ben felszámolták a régi "nukleáris kiszabadulás" politikát, és az atomerőművet fontos energiaforrásnak minősítették. Ezt követően, 2017-től kezdődően az üzembe állás idejének 40 évét elért régi atomerőművek számára engedélyezték a 20 éves üzemidő-hosszabbítást, és az atomerőmű leállításának időszakát kizárták a határidőből, ami az atomerőmű újrahasznosítására irányuló politikát jelentette. Abban az időben Dél-Korea a Gori 1. atomerőművet véglegesen leállította, a Wolsong 1. atomerőművet pedig korai leállításra szánták, ami a "nukleáris kiszabadulás" politikáját jelentette.

Abe volt miniszterelnököt Kiszida Fumio miniszterelnök követte, aki gyorsította a pro-nukleáris politikát. 2022-ben Kiszida miniszterelnök bejelentette, hogy a szén-dioxid-mentes társadalom célja érdekében újraindítják az atomerőmű építését, amely a fukusimai atombaleset óta leállt. A pro-nukleáris politikára történő átállás ellenállást kelthet Japánban. Az Asahi Shimbun megjegyezte, hogy a régi atomerőművek bezárása feltételével az atomreaktorok számának növelése más atomerőművekben lehetővé válik, ezért az összes atomerőmű mennyisége nem növekszik. Azonban kérdéses, hogy ez megfelel-e a "az atomerőmű függőség milyen mértékben lehetséges, csökkenteni kell" régi politikának.

Ez a "fordulat" nem csak Japánban jelentkezik. Több ország, köztük Európa és az Egyesült Államok, a villanyenergia-igény robbanásszerű növekedése, valamint az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság következtében az atomerőművek bővítését választják politikájuk irányának. A Biden-kormányzat 2022. májusában 1,5 milliárd dolláros hitelt szavazott meg a Michigan állambeli Palisades atomerőmű számára, amelyet korábban véglegesen leállítottak. Finnország tavaly áprilisban 40 év után újra üzembe vette az atomerőművet, Svédország pedig tavaly novemberben felszámolta az atomerőmű építésére vonatkozó korlátozásokat, és vizsgálja az új atomerőművek építésének lehetőségét, amelyek 2045-ig elérhetik a 10 darabot.