A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024. június 25-én bejelentette, hogy elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen háborús bűncselekmények és más vádak miatt Oroszország Ukrajna elleni inváziójával kapcsolatban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a hírt és kifejezte reményét, hogy az elfogatóparancsot végrehajtják, de az ICC korábban is kiadott elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin elnök ellen, és azokat nem sikerült végrehajtani, így kétséges, hogy a jelenlegi parancsot valóban végrehajtják-e.

A helyzet egyre zavarosabbá válik az orosz hadsereg körül. Körülbelül egy évvel ezelőtt Putyin elnök kinevezte Geraszimov vezérkari főnököt az ukrán invázió főparancsnokává. Vajon ez a döntés sikeres volt? Milyen volt valójában a helyzet az orosz hadsereg körül akkoriban?

Tavaly januárban Putyin elnök egy eddig soha nem látott lépéssel kinevezte Valerij Geraszimov vezérkari főnököt az ukrán invázió főparancsnokává. Ezt úgy lehet értelmezni, mint az orosz hadsereg nehézségeinek és a stagnáló harci helyzetnek a tükröződését Ukrajnában. Oroszország az elmúlt ősz óta szembesül az ukrán hadsereg ellentámadásával, és nem ért el jelentős sikereket a keleti fronton sem. Oroszországban egyre inkább erősödnek a keményvonalasok, akik a zsoldoscsoportok vezetői, és egyre élesebb a kritika a hadsereg ellen.

Putyin elnök várhatóan a Geraszimov vezérkari főnök kinevezésével javítani tudta volna a helyzetet, beleértve a logisztikai problémákat is, de ez a valóságban nem valószínű. A szakértők szerint Geraszimov vezérkari főnök kinevezésének oka az, hogy Putyin elnök "hibásan gondolta", hogy a katonai művelet sikeres lesz.

Geraszimov vezérkari főnököt a kibernetikus támadások és a hagyományos harc kombinációjából álló "hibrid háború" kidolgozójaként ismerik, és elismerték a Krím félsziget 2014-es orosz annexiójában és az azt követő orosz hadműveletek sikerében Szíriában. A Szovjetunió idejétől kezdve a katonai elit tagjaként tartották számon, és ellentétben Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, aki nem rendelkezett katonai tapasztalattal, ő valóban a hadsereg vezetője volt.

Azonban nem sok okunk van arra, hogy optimistán tekintsünk Geraszimov vezérkari főnök jövőjére főparancsnokként. Az orosz hadsereg az elmúlt ősszel elvesztette Harkiv megyét az ukrán hadseregnek, és visszavonult Herszonból is. A keleti fronton sem értek el jelentős sikereket. A fegyverek és a lőszerek ellátása sem megfelelő, a katonák morálja pedig alacsony a felszerelések hiánya miatt, ami miatt belülről is kritika éri őket. Geraszimov vezérkari főnök kinevezett három helyettes parancsnokot, köztük Szergej Szurovikin tábornokot, de az ő konkrét szerepük sem világos.

Az orosz hadsereg 100 000 áldozatot szenvedett a logisztikai problémák miatt, és valószínűtlen, hogy a szervezeti változások gyorsan javítanák a helyzetet. Annak ellenére, hogy Geraszimov vezérkari főnököt kinevezték főparancsnokként, az elemzők úgy vélik, hogy ez nem stratégiai indokokból, hanem Putyin elnök politikai döntéséből adódott, amelynek célja az orosz hadsereg védelme a zsoldoscsoportok vezetőiből álló erősödő keményvonalasoktól.

Az orosz hadsereg sokkal nagyobb nehézségekkel küzd Ukrajnában, mint azt a háború kezdetén gondolták, és egyre nagyobb a félelem a hosszan tartó háborútól. Geraszimov vezérkari főnök kinevezése óta az orosz hadsereg helyzete nem javult számottevően, és ha a várható nagyszabású támadás kudarcot vall, az orosz hadsereg még veszélyesebb helyzetbe kerülhet.