A japán kormány és a Bank of Japan erőfeszítéseket tett a valutaárfolyam stabilizálására a devizapiacon való beavatkozással, miután a jen értékének a közelmúltbeli meredek ingadozása negatív hatással volt a japán gazdaságra.

2022 szeptemberében a dollár erősödése a jen értékének meredek csökkenéséhez vezetett, amire válaszul a kormány és a Bank of Japan "dollár eladás, jen vásárlás" beavatkozást hajtott végre mintegy 2,8 billió jen értékben. A jen gyengülése azonban folytatódott, és a jen/dollár árfolyam októberben elérte a történelmi 150 jenes szintet.

Ezt követően a kormány október 21-én és 24-én kétszer is végrehajtott további árfolyam-beavatkozást. A pénzügyminisztérium közleménye szerint a beavatkozások összértéke mintegy 6,3 billió jen volt, ami 24 év óta a legnagyobb mértékű devizapiaci beavatkozás volt.

Az ilyen nagymértékű beavatkozás oka az volt, hogy a jen értékének gyors csökkenése jelentősen aláássa a japán vállalatok exportképességét, és az árak emelkedéséhez vezet, ami jelentős terhet ró a háztartásokra is. Különösen az elmúlt év végi jen gyengülése komoly aggodalmat keltett, mivel az alááshatta volna a kormány inflációellenes intézkedéseinek és a vállalatok béremelési erőfeszítéseinek eredményeit.

Az árfolyam-beavatkozás a pénzügyminiszter utasítására történik, a Bank of Japan pedig a feladatot végrehajtó ügynök szerepét tölti be. A Bank of Japan a külföldi valuta különleges alapból származó dollárt bocsát ki a piacra, és jeneket vásárol a kapott ellenszolgáltatásért.

Azonban minden beavatkozás után a devizapiac ismét a jen értékének csökkenése felé fordult, ami arra utal, hogy a kormány beavatkozásának hatása rövid távú lehet. Valójában a tavalyi októberi beavatkozás után is az árfolyam 135 jen körül alakult, majd idén márciusban ismét 140 jen fölé emelkedett. Vannak, akik szerint az amerikai és japán monetáris politika közötti különbség az alapvető oka, és hogy a kamatok emelése és más alapvető intézkedések szükségesek.

Eközben a japán kormány azért érzékeny a jen/dollár árfolyamra, mert nagy a súlya a nagy exportáló vállalatoknak, és az energia- és nyersanyag-importra támaszkodó kereskedelmi struktúrának. A Toyota Motor, amely egy kiemelt exportőr, tavaly bejelentette, hogy a jen gyengülése miatt mintegy 1,7 billió jen árfolyamveszteséget szenvedett.

A kormány és a Bank of Japan várhatóan továbbra is fontolóra veszi a további aktív beavatkozást a jen értékének túlzott ingadozásainak a japán gazdaságra gyakorolt negatív hatásainak elkerülése érdekében. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a beavatkozások helyett a strukturális megoldások és a monetáris politika normalizálása fontosabb lenne a globális valutaértékek közötti különbség csökkentése érdekében.