Japánban minden évben, amikor közzéteszik az élelmiszer-önfenntartási ráta adatait, aggodalom és kritika hangzik el a gyenge teljesítmény miatt. A 2021-es adatok szerint az élelmiszer-önfenntartási ráta kalóriában 38%, a termelési értékben 63%, ami jelentősen alacsonyabb, mint a világ fő fejlett országaiban. Az alacsony élelmiszer-önfenntartási ráta azt jelenti, hogy Japán nagymértékben függ a külföldi importtól, és élelmiszer-válság esetén súlyos csapást szenvedhet.

Japán alacsony élelmiszer-önfenntartási rátájának fő okai közé tartozik a gyors étrendi változások, a mezőgazdasági népesség csökkenése és a művelhető területek elhagyása. A háború utáni gyors iparosodás és nyugatiasodás miatt a fő élelmiszer, a rizs fogyasztása csökkent, míg a hús, kenyér stb. iránti igény gyorsan nőtt. A húsállatok előállításához szükséges takarmány azonban nagy részben importból származik, ami a tenyésztési szektor alacsony önfenntartási rátájához vezet. A népesség öregedése miatt a vidéki lakosság csökkenése és a művelhető területek elhagyása szintén hozzájárul az önfenntartási ráta csökkenéséhez.

A helyzet javítása érdekében a kormány és a gazdálkodók számos intézkedést tesznek. Először is igyekeznek növelni a termelékenységet és a hatékonyságot az intelligens mezőgazdasági technológiák alkalmazásával. A dolgok internetéhez kapcsolódó érzékelők, drónok, mesterséges intelligencia (MI) és más fejlett technológiák segítségével szeretnék megoldani a munkaerőhiány problémáját és növelni a hektáronkénti terméshozamot. Másodszor, ösztönzik a hazai mezőgazdasági termékek használatát és a hazai termelés diverzifikálását. A kormány arra ösztönzi a lakosságot, hogy használjanak hazai lisztből és rizsből készült termékeket, és támogatásokat nyújt a hazai termelés ösztönzésére. Harmadszor, igyekeznek csökkenteni az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást, hogy javítsák az élelmiszerek hatékony felhasználását. Mivel évente hatalmas mennyiségű élelmiszer megy kárba, a pazarlás csökkentésével jelentős mennyiségű élelmiszert lehetne megtakarítani. Végül pedig ösztönzik a vidéki turizmust, a falusi szállásokat stb., hogy növeljék a mezőgazdaság és a vidék vonzerejét, és növeljék a gazdálkodók jövedelmét.

Ezen kívül a közelmúltban a japán mezőgazdasági termékek exportjának növelése érdekében megkezdődtek a külföldi piacok megnyitásának erőfeszítései is. Fontos azonban megjegyezni, hogy az élelmiszer-önfenntartási ráta növelésére irányuló kizárólagos törekvés elvezethet a nemzetközi munkamegosztás és a kereskedelem előnyeinek elvesztéséhez, ezért kiegyensúlyozott megközelítés szükséges. Végül is a japán viszonyokhoz igazodó fenntartható élelmiszertermelő rendszer kialakítása a kulcs a nemzeti élelmiszer-biztonság biztosításához.