A WikiLeaks alapítója, Julian Assange (53), akit több százezer titkos amerikai dokumentum közzététele miatt ítéltek el, megállapodást kötött az Egyesült Államok kormányával, és beismeri bűnösségét, hogy szabadon engedjék. Ez lezárja az Egyesült Államok kormányának és Assange-nak a több éven át tartó jogi vitáját, és várhatóan Assange szabad ember lesz.

Assange-t várhatóan szabadon engedik az Egyesült Királyságban, ahol jelenleg börtönben van, és visszatér szülőhazájába, Ausztráliába. A New York Times (NYT) és a Washington Post (WP) beszámolói szerint Assange 26-án reggel megjelenik a szövetségi bíróságon, amelyet a Szövetségi Államok tulajdonában lévő Szajpánon tartanak, és beismeri bűnösségét az Egyesült Államok kémkedés elleni törvényének megsértésével kapcsolatban. A bűnösség beismerése esetén 5 év börtönbüntetésre ítélhető, de mivel már 5 évet töltött az Egyesült Királyság börtönében, szabadon engedhetik. Assange ügyvédei megállapodtak az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával a bűnösség beismerésének cseréjéről (plea bargaining), amivel lezárják az ügyet.

Az is az Egyesült Államok kormányának és Assange ügyvédeinek az egyeztetésének eredménye, hogy Assange perét nem az Egyesült Államokban, hanem szülőhazájához, Ausztráliához közeli Szajpánon tartják. Assange ügyvédei eddig azzal érveltek, hogy ha az Egyesült Államokban ítélik el, akár 175 év börtönbüntetést is kaphat, ezért elutasították az Egyesült Államokba történő kiadatását. A NYT arról számolt be, hogy a Terrorizmussal Foglalkozó Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma közölte a bíróval, hogy "Assange a tervek szerint 26-án reggel 9 órakor megjelenik a Szajpánon található bíróságon, és miután az összes eljárás befejeződött, visszatér Ausztráliába".

A WikiLeaks közleményben jelentette be Assange szabadon engedését, amelyben "köszönetet mondtak minden olyan személynek, aki Assange szabadságáért küzdött", és megerősítették, hogy Assange elhagyta az Egyesült Királyság börtönét, hogy megjelenjen a Szajpánon tartott tárgyaláson. Assange felesége, Stella Assange, aki korábban az ügyvédje volt, a közösségi médiában azt írta: "a következő héten férjem szabad ember lesz".

Assange, aki 2006-ban alapította a WikiLeake-et Ausztráliában, 2010-ben a WikiLeaksen keresztül nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok kormányának titkosnak minősített külügyi dokumentumait és az Irakban és Afganisztánban zajló háborúkkal kapcsolatos jelentéseket. A nyilvánosságra hozott információk között szerepelt az amerikai hadsereg által Irakban és Afganisztánban elkövetett visszaélések, ami nagy visszhangot váltott ki.

Ugyanebben az évben Assange-et letartóztatási parancsot adtak ki Svédországban szexuális erőszak vádjával, de ő tagadta a vádakat, és 2012-től az Egyesült Királyságban bujkált. 2019-ben az Egyesült Királyság rendőrsége letartóztatta, és az Egyesült Államok 18 vádponttal vádolta meg kémkedéssel és más bűncselekményekkel, és követelte a kiadatását az Egyesült Királyságból. Az Egyesült Államok ügyészsége úgy vélte, hogy Assange cselekedetei, amelyek során titkos információkat szerzett és hozott nyilvánosságra, túlmutattak a riportok keretein, és veszélyt jelentettek a nemzeti biztonságra.

Assange azonban azzal érvelt, hogy a cselekedetei a sajtó szabadságának elnyomásával járnak, és jogi úton küzdött a vádak ellen. Assange kiadatása az Egyesült Államokba nemzetközi figyelmet kapott. Assange szülőhazájának, Ausztrália miniszterelnöke, Anthony Albanese felszólította az Egyesült Államokat, hogy zárják le Assange ügyét, és az ausztrál képviselők olyan határozatot fogadtak el, amelyben követelték Assange visszatérését Ausztráliába. Németország kancellárja, Olaf Scholz is világossá tette, hogy az Egyesült Királyságnak nem szabad kiadni Assange-et az Egyesült Államokba. Európa-szerte tüntetések zajlottak Assange kiadatása ellen. Assange családja elmondta, hogy a több mint 10 éves jogi küzdelem miatt Assange egészségi állapota romlott.

A korábbiakban Joe Biden amerikai elnök azzal válaszolt az ausztrál kormány Assange visszatérésére vonatkozó kérésére, hogy "vizsgálják a kérdést", amikor áprilisban kérdezték erről. A WSJ azt írta, hogy "Assange szabadon engedésével az Egyesült Államok kormányának is sikerült csökkentenie a politikai nyomást".